Tényleg van olyan, hogy valaki a szemünk láttára meggyógyul? És mi van, ha épp velünk történik meg mindez?
Épp egy hónapja történt. Egyszerűen, valóságosan, lenyűgözően. Másfél napom volt a repülő indulásáig az Alpha konferencia után. Épp belefért az időmbe a readingi “Healing on the Streets” tréning, melyre a baráti hívást kaptam. Sok-sok kérdésemre kaptam választ azon a héten, és ez a másfél nap egy nagyon gyakorlati lezárásnak ígérkezett.
A tréning “tantermi” részének zárásaként Mark Marx a tréningen résztvevőket hívta arra, hogy ha hátproblémájuk van, jelentkezzenek. Azon a héten csak kétszer keltem fel reggel recsegő-ropogó gerinccel, hát jelentkeztem. Leültem a székre, ahol kiderült, hogy az egyik lábam rövidebb, mint a másik, amiről persze fogalmam sem volt. De innen már meséljen helyettem a video:
Aztán mentünk Reading egyik utcájára. És imádkoztunk. Voltak azonnali gyógyulások, és voltak olyanok, ahol nem láttunk azonnali eredményt. Egy biztos: senki nem úgy távozott, ahogy idejött, mert Isten jelenlétében, szeretetében lenni változást hoz, sebek, betegségek, fájó emlékek gyógyulnak, kérdések találnak válaszra.
Egy hölgyért tőlem kb. 2 méterre imádkoztak, fájó vállal jött ide, és egészségesen távozott. Egy másik videón ő maga (is) megosztja tapasztalatát:
Mit lehet hozzátenni? Csak várom, kérem, hogy legyen folytatás, mert Jézus mondja: “aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz” János evangéliuma 14, 12
Wow...hát ez nem semmi Péter! Mit fog ehhez szólni a hazai ref. Egyház? ;-)
VálaszTörlésSok áldást!!! Évi
Évi! Ugye jól értem, hogy költői a kérdés? Egyébként sokkal inkább érdekel, hogy Jézus mit szól ehhez, és ezt a fent idézett igében elénk is adja. És ez elég is ;)
VálaszTörlésSzeretettel,
Péter
Ja, költői volt a kérdésem :)
VálaszTörlés